Laptop

2010. dec. 22. | napi online   |   , , , , ,

Az it-projektek kétharmada sikertelen

Nem szentírás az eredeti cél.


Az Alvicom szakított a hagyományos szoftverfejlesztési gyakorlattal, mert tapasztalataik szerint az ilyen projektek hosszú tervezést igényelnek, nehezen tarthatók a határidők és a pénzügyi keretek. Tanács Lajost, az Alvicom fejlesztési igazgatóját kérdeztük a gyakorlatorientált, agilis módszertanról.


- A napokban jelentették be, hogy befejezték az uniós támogatással fejlesztett Automatikus Portarendszerüket, s ennek kapcsán beszélt az informatikai projektek problémáiról. Ön szerint melyek a legnagyobbak ezek közül?

- Nagyon leegyszerűsítve a fő baj az, hogy a megrendelő és a szállító között kibékíthetetlen ellentét van. A megrendelő azt szeretné, hogy a szállító találja ki, milyen megoldásra van szüksége, s azt olcsón, nagyon gyorsan szállítsa. Ráadásul a szállító tudja előre, hogy pontosan mennyibe fog kerülni a projekt, s hogy mikor fogják leszállítani. A szállító pedig erősen túlárazza a projektet, mert biztos benne, hogy menet közben újabb igények fognak felmerülni, tudja, hogy menet közben is kurtíthatják a projekt költségvetését. Így aztán nem csoda, ha a projektek döntő többsége sikertelen. Nagyon gyakori, hogy a projekt végén mindkét fél vesztesnek érzi magát, mert a termék a tervezettnél drágábban és később készül el.

- Ismer olyan felmérést, amelyik az it-projektek sikerességét vizsgálja?

- A Standish Group 2009-es jelentése szerint a projekteknek csak a 36 százaléka volt sikeresen befejezett világszerte, 37 százalékuk sikertelen, és 27 százalékukat befejezés előtt leállították. A sikertelenség nagy arányának az az oka, hogy a projektek mozgatóereje a hagyományos rendszerben a közös kiszolgáltatottság, és nem a közös cél. A mai dinamikusan változó világban nagyon nagy megkötés, hogy a pontos árkalkulációhoz részletes és végleges specifikációt kell készíteni, s ezzel együtt az eredmény többnyire késve, a tervezettnél drágábban születik csak meg, s elkészüléskor már nem is jelent piaci előnyt.

- Említette, hogy önök szerint az agilis módszer sikeresebb lehet. Miért?

- Az agilis módszertan ezzel ellentétben nem tekinti szentírásnak az eredeti megrendelői célt, azt a megrendelő menet közben is módosíthatja, de rugalmas az árképzés terén is. Annak érdekében, hogy a folyamatosan módosuló projekt és a ráfordítások mégse tegyék végtelen történetté a szoftverfejlesztést, az agilis programfejlesztés sok kis lépésre, rövid iterációkra épül. A folyamatos kontroll fenntartásához az úgynevezett scrum módszert alkalmazzák, amely naponta veszi számba minden egyes közreműködő esetében az elvégzett és az elvégzendő feladatokat. A hagyományos projekttervezéstől való eltérés persze kölcsönös bizalmat követel meg. A módszer sikerét mutatja, ezzel a módszertannal készült el, határidőre, és a vállalt összegért az alapanyag-szállítások automatikus mérésére és adminisztrálására szolgáló Alvicom Automatikus Portarendszer is, amely a Xella Magyarországnál kezdte meg a napokban a próbaüzemét.


Kapcsolódó cikkek:
  1. Automatikus portarendszer kifejlesztését kezdte el az Alvicom
  2. Ismét összeülnek a projektmenedzserek
  3. Acer: itt az új easyStore
  4. Nem viszi magával a sikertelen tender az NHH elnökét
  5. A szoftverek kétharmada ártalmas!
  6. Életképes konzorciumok Európai projektek indítására
  7. Ígéretes projektek, innovatív magyar vállalkozások
  8. Versengés az együttműködésben – a projektek humán oldala
  9. Ericsson Magyarország: nemzetközi projektek 2003-ban
  10. A diákok kétharmada kalózkodik

Kommentek


TECHBLOGGEREK